Komoly addikciókat tud okozni egy újonnan felfedezett online cucc használata. Tegnap bigpe áradozott órákat a twitteről (tudom, régi már, meg mindenki aki számit már rég csirip, és amúgy is, le vagyok maradva), hogy mennyire jó és hogy régen nem használta, de most már érti és persze rögtön szerzett egy adobe-air apit, amivel lehet szűrni és rendezni (a cucc a TweetDeck és tényleg jó).
Persze mint egyszeri kocka, én is előkerítettem a régi twitter accountomat (még jó hogy nem járt le), sing in, bigpe follow. És persze Guy Kawasaki follow. És ha már itt tartunk, nincs megállás. Jöhetnek a magyar online élet szereplői, angelday follow. Eszpee follow (köszi a visszakövetést). És még follow, follow...
És ha már, akkor legyen twitter facebook-on. Blog címe mehet ki twitter, és facebook. Közben megtaláltam, hogy lehet twittert rendesen berakni a blogba (lásd oldalt).
És mindezt miért? Fogalmam sincs. De kíváncsi vagyok, hogy a microblog mire vezet.